Az alaplap a számítógép legfontosabb része, a gép lelke. Az alaplapot a
számítógép házába kell szerelni, és az alaplapba kell illeszteni a
processzort, a közvetlen elérésű memóriát, a RAM-ot, valamint a kártyákat (melyek a hang- videó- telefon vagy egyéb
kapcsolatot biztosítják). Az alaplap tartalmazza a kimenetet többek között a
billentyűzethez,a lemezekhez, az egérhez, a
nyomtatóhoz, a külső modemhez és a szkennerhez. Az alaplap feladata, hogy az ezen eszközök
közötti kapcsolatot biztosítsa.
Alaplap vásárlásakor a legfontosabb
információt a processzor és a chipset szolgáltatja. A chipset tulajdonképpen néhány IC
(integrált áramkör), ami az alaplap működésében kulcsfontosságú. A nagy elektronikai
gyártók készletben kínálják ezen alaplapi vezérlőáramköreiket, melyek a legtöbb
esetben az alaplapra vannak építve.
A következő lényeges
információ, a gyártó. Hiszen a gyári paraméterek teljesülése mellet nagyon
fontos a
megbízhatóság, a stabilitás, és ezen szempontok teljesülését csak a bevált
márkák garantálhatják.
Az alaplapi buszrendszer a
processzor és a kártyák közötti kommunikációt szolgálja. A leggyakoribb az
ISA, és a PCI buszrendszer. A legújabban kifejlesztett AGP busz a grafikus
sebesség további növelését szolgálja.
Többnyire még ma is ISA buszosak a hangkártyák és a belső modemek. Az ISA busz könnyen felismerhető. A csatlakozó többnyire fekete, és
a 16 bites ISA busznál két részből áll. Ahol többféle busz is van, ott (torony
ház esetén) általában az alsó kártyahelyek ISA buszosak.
A PCI csatlakozók rövidek (10 cm körül), általában feketék vagy vajszínűek, a
bennük látható réz csatlakozók minden más busznál sokkal sűrűbben helyezkednek
el. PCI busszal forgalmaznak videokártyát, hálozati kártyát, hangkártyát. Gyakran semmi szükség a PCI nagy
teljesítményére egy-egy kártyánál: de ez a szabvány.
Ahány
processzor - annyiféle feszültséggel üzemel. Kulcsfontosságú, hogy a
megfelelő feszültségszintet állítsuk elő a
processzornak. Az alaplap kézikönyvében erről részletes leírást találunk.
Az alaplapon van egy akkumlátor, ami a CMOS-hoz és a belső órához biztosítja a
feszültséget. A CMOS tartalmazza a számítógép alapbeállításait, mint pl.
winchester, floppyk tipusa.
Nem minden alaplap képes minden
processzort lekezelni. Bizonyos alaplapok csak bizonyos frekvenciájú
órajelet képesek maximálisan előállítani, mely nem éri el a
processzor lehetőségeit. Ha külön vásárolunk alaplapot és
processzort, ennek feltétlenül járjunk utána!